„Nagyon kevesen képesek szemszöget váltani és értően beleképzelni magukat a helyzetedbe, őnekik általában óradíjuk van.”
Gerle Éva: Csakazolvassa – én szóltam
Kiadó: Kiskapu Kiadó
Megjelenés: 2016
Oldalak száma: 272
ISBN: 9786155644009
Megrendelhető ide kattintva.
Moly-adatlap elérhető ide kattintva.
Fülszöveg:
„A csakazolvassa.hu blog 2012 áprilisában indult, hobbiként. Ma már a foglalkozásom. Megváltoztatott engem és megváltoztatta az embereket.
Érdeklődőek lettek, meg lelkesek meg dühödtek meg utcáról átköszönők meg meg jó barátok meg idologikusak meg szerelmesek meg szerelmek meg feministák meg meg irodalomértők meg bringások meg zaklatók meg bloggerek. Olvastak, meséltek, kérdeztek, barátkoztak, kommenteltek, követtek, leiratkoztak, lemásoltak, elváltak, szétszerelték, eladták, bepácolták, felnégyelték, nekem ajándékozták, ráébredtek és megtagadták.
Én pedig nem hittem el. Három ujjal gépelő lettem, bármire szinonimát találó, kényszeres túlíró, saját helyesírást kifejlesztő, két soronként elgápelő. Partiarc, mámoros díva, lelki csőd, menőség, cikiség. Nyughatatlan érvelő, mindenkin segítő, összeomló, balek, mizantróp, kérlelhetetlen. Üdvhadsereg, mozgalmár, individuum. Alter az alterek között. Mindenen túllépő, mindent lehántó, mindig tovább kérdező. Testét újrainstalláló. Ketogén.
Mindvégig reméltem, hogy azért a szövegek jók. A humorom kénytelen volt extrémmé fejlődni.
És mindig ittam még egy kávét.
A kötetbe hetven írás került az ezerhatszázból, elsősorban a személyes, önelemző írások, az életöröm, az anyaság, a szexualitás bejegyzései, a hangulatteremtőek, valamint a párkapcsolatról és a megalkuvásainkról szóló cipőben-kavics jellegű írások.”
Véleményem:
December elején nagy megtiszteltetés ért: felkerestek a Kiskapu Kiadótól, hogy írnék-e valamelyik könyvükről ajánlót. Természetesen elfogadtam a visszautasíthatatlan ajánlatot, és azonnal böngészni kezdtem a honlapjukon, melyik könyvet válasszam. Bevallom, több könyv is felkeltette az érdeklődésem, így hezitáltam, de végül Gerle Éva csakazolvassa című kötete mellett döntöttem.
A könyv alapját az írónő személyes blogja képezi, innen kerültek ugyanis különböző bejegyzések kiválasztásra, hogy végül több témakörbe illesztve alkossanak egy egészet. Alapvetően érdeklődöm az emberek iránt, mi az, ami motiválja őket, hogyan gondolkoznak a világról, és örülök, hogy sikerült bepillantást nyernem egy sokat tapasztalt nő világába, akinek bőven van mondanivalója, a véleményét pedig nem rejti véka alá.
 |
| Ez a kép akár a könyv mottója is lehetne (Forrás) |
Az az igazság, nem fogok hazudni: mindenkinek el kellene olvasnia a könyvet, mégsem biztos, hogy mindenki képes lenne rá. Az a titok nyitja ugyanis, hogy a regényben nincs mellébeszélés, a tiszta, épp ezért kíméletlen igazságot kapja az olvasó. Ennek előnye is van: miután felháborodtál, majd kicsit lenyugodva átgondoltad, és rájöttél, hogy igaza van, akkor képes leszel arra, hogy – most már nyitott szemmel – változtass az életeden. Mondok egy példát is az imént említett dologra: van egy friend zone-ról szóló írás, ami nagyon keményen szíven ütött, fájt a sok igazság, de rájöttem, hogy végső soron igaza van – és arra is, hogy soha az életben nem akarok még egyszer ilyen hibába esni.
Annak ellenére, hogy olyan témákkal is találkoztam, melyekben még nincs tapasztalatom (pl. gyermeknevelés), úgy érzem, ezeken a területeken is kaptam néhány új gondolatot, melyeket remélhetőleg hasznosíthatok majd a jövőben. Nagyon tetszett egyébként, hogy a bejegyzések által – talán tudatosan, talán nem – mennyi mindent kapunk nevelési célzattal. Az információ tehát előttünk áll – a kérdés csak az, magunkévá tesszük-e, hajlandóak vagyunk-e kicsit továbblépni saját (rög)eszméinken, és igenis belevetni magunkat egy kissé provokatív, de végső soron tanítani akaró könyv sorai közé. A döntés rajtunk áll.
Bevallom, eleinte nekem sem volt sétagalopp az olvasás, hiszen az ember a blogbejegyzéseket általában sorrendben, és nem egyszerre (értsd: külön-külön, megírásuk után akár nem sokkal) olvassa, így eleinte furcsa volt, hogy különböző időpontban íródott „történeteket” fogadjak be egymás után. Ennek ellenére hamar belerázódtam, és néha, az olvasásból felocsúdva az tűnt fel, hogy a könyv vészesen fogy. Érdekelt a sok gondolat, a sok igazság, amit mások nem mernek kimondani, no meg a nő, aki annyi mindent átélt, de mindennek ellenére erős maradt, és a sok rosszakarója ellenére is folytatja azt, amit leginkább szeret: az írást.
A könyv hatására ellátogattam az eredeti blogra is, mondanom sem kell: rendszeres látogató leszek. :) Azt hiszem, érdemes kiemelnem ezt a pár sort, ami a blog mellett a könyvet is jellemzi, és szerintem ez az attitűd remekül érezhető is: „Úgy írom a blogom és úgy élem az életem, hogy amiben jó vagyok, abban a teljesítményem önmagáért beszéljen és hasson, segítség legyen annak, akinek erre van szüksége. Én igazán írni tudok, a magyar nyelvvel vagyok szerződésben.”
Így tehát ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, de legfőképpen azoknak, akik hajlandók megnyitni az elméjüket, beengedni az újat, nem rettennek vissza a rideg valóságtól, és képesek mások példáján tanulni. Úgy gondolom, érdemes hagyni, hadd tanítson nekünk valamit egy másik ember élete, és engedni, hogy adott esetben akár minket is átformáljon a dolog. Mert ha többek leszünk általa, már megérte!
A példányért hatalmas köszönet a Kiskapu Kiadónak!
| Hivatalos oldal | Webshop |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése