Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

„Mert elegem van. Elegem van abból, hogy tudatlan emberek minden lépésemet megítélik, és helytelennek nyilvánítják.”

Információk a könyvről:
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem
Eredeti cím: The Ship of Brides
Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Megjelenés: 2016 (eredeti 2005)
Oldalak száma: 512
Fordító: Todero Anna
ISBN: 9789632664484
Megrendelhető ide kattintva.
Moly-adatlap elérhető ide kattintva.

Fülszöveg:
1946-ban ​​járunk, amikor szerte a világon fiatal nők ezrei kelnek útra, hogy csatlakozzanak a háború idején megismert vőlegényükhöz, férjükhöz. Sydneyből is több száz ifjú asszony tart Angliába a Victoria fedélzetén. A hajó nem pompás óceánjáró, hanem sok viszontagságot látott repülőgép-hordozó, melyen egész seregnyi tengerész és tiszt szolgál, illetve utazik, szigorúan elkülönítve a női részlegtől.
A négy főszereplő – Frances, a zárkózott ápolónő, a gazdag családból való, elkényeztetett Avice, a komolytalan, alig tizenöt éves Jean és az őszinte, nyílt természetű Margaret – egy kabinba kerül, s a hathetes utazás alatt sok mindent megtudnak egymásról és önmagukról. Sorra kiderül, hogy mindenkinek van valamilyen féltett titka, és a múlt bonyodalmait csak még terhesebbé teszik a jelen váratlan fordulatai, melyek akár egészen új irányba terelhetik a lányok életét. Hogy az átélt örömök, félelmek és megpróbáltatások után végül mindenkinek jól alakul-e a sorsa, az csak sok év elteltével derül ki…

Véleményem:
Létezik valami, ami még egy háború szörnyűségeinek résén át is utat talál magának: ez pedig a szerelem. Így történhetett, hogy a második világháborút követően számos olyan nő volt, aki a borzalmas időszak közepette ment férjhez, és most több ezer kilométer választotta el a szeretett férfitől, aki eredetileg egy másik kontinensen élt. Annak érdekében, hogy ezek a katonafeleségek eljuthassanak új otthonukba, a Vöröskereszt segédkezett, és hajóutakat szervezett, amelyekkel több hét során ugyan, de leküzdhetővé vált a távolság. Egy ilyen hajó hathetes útját meséli el a Tengernyi szerelem.

A történet elején 2002-ben járunk, mikor egy nagymama elkíséri unokáját az indiai útjára. Egy hajótemetőben felismeri azt az egykori monstrumot, a HMS Victoriát, mely őt is eljuttatta Ausztráliából Angliába. Így kezdődik meg történetünk, hiszen az idős asszony mesélni kezd, hogy elmagyarázza, miért volt rá akkora hatással a hajó bontásának látványa. Ekkor visszarepülünk a múltba, 1946-ba, és több nő indulás előtti életét is megismerjük. Ott a tanyasi lány, Margaret, a gőgös, elkényeztetett Avice, a még túl fiatalnak tűnő Jean, és az örökké titokzatos nővér, Francis. Mindez nem véletlen, hiszen ők egy kabinba kerülnek, így akaratlanul is részesei lesznek egymás életének, és annak, ahogy az hatalmas fordulatot vesz.

Négy különböző lány, egy kabin: Avice, Francis, Jean és Margaret


Elsőre talán meglepőnek tűnik a felállás, az emberben azonnal felmerül a kérdés: mégis mivel foglalkozhat 600 feleség egy hathetes út alatt, ami annyira érdekes lenne? Nos, nagyon is sok mindennel! Ez az idő ugyanis elég arra, hogy megismerhessük mindegyikük háttértörténetét, hogyan ismerkedtek meg férjükkel, vagy éppen milyen sötét titkokat rejtegetnek, amelyek miatt most abban reménykednek, hogy az új világ új élettel is szolgálhat számukra.

Több különleges vonása is van a regénynek, melyek miatt rendkívül megszerettem. Az egyik az, hogy a könyvben található minden idézet valós levelekből, újságokból származik. Az írónő tehát több valódi személy életének töredéke köré építette fel történetét, ami szerintem hihetetlenül kreatív, ugyanakkor van egy külön életérzése annak, mikor valós levéltöredékeket olvashatunk a múltból. A másik pedig, hogy a "legnagyobb csavar" egészen a regény végére marad: ekkor tudjuk ugyanis meg, hogy a négy nő közül melyikük a könyv elején szereplő nagymama, ki az, akinek a történet felelevenítését is köszönhetjük.

Számtalan kalandot és történetet rejt magában a Tengernyi szerelem


Bevallom, eleinte elképzelésem sem volt arról, hogyan lehetett egykor elviselhetővé tenni egy hathetes hajóutat, és nagyon érdekes volt az a rengeteg információ is, amelyekhez a regény révén jutottam hozzá. A feleségek mellett természetesen férfiak is utaznak a hajón, így az erősebbnek tartott nem képviselőiből is kapunk érdekes karaktereket. Az pedig csak hab a tortán, hogy többségük csodálatos fejlődésen megy keresztül: rájönnek, talán nem is olyan félelmetes, ami rájuk vár, vagy arra, hogy a tökéletesség látszatára való törekvéssel inkább ártunk, mint segítünk magunknak.

Arra viszont (ezúttal is) fel kell hívnom a figyelmet, hogy szem nem marad szárazon: lesznek kicsit szomorúbb, vagy éppen megható jelenetek, de olyan is, mikor örömünkben hullajtjuk majd a könnyeket. Rendkívül érzelmes műről van szó, de úgy gondolom, mindannyiunk lelkének szüksége van arra, hogy időnként egy reális, mégis szívmelengető történet rabjává váljon.

A példányért hatalmas köszönet a Cartaphilus Könyvkiadónak és az Alexandrának!
Hivatalos oldal | Facebook oldal | Webshop

1 megjegyzés: