Élménybeszámoló: Az Olvasás Éjszakája 2015

Tegnap végre nem csak a szobámban ülve lehettem részese az év egyik könyvmolyokat megmozgató eseményének. Ezzel a bejegyzéssel szeretném Nektek elmesélni, hogyan is telt számomra az idei Olvasás Éjszakája. :)

A szervezkedés mondhatni már szeptember elején kezdődött, akkor kaptam meg ugyanis azt a hatalmas lehetőséget, hogy esetleg elmehetnék a szegedi Alexandrába október 10-én. Az akkor még távolinak tűnő időpontra örömmel mondtam igent, és szép lassan a program is kiforrott: mivel a Könyvmolyképző Kiadónak nem volt még embere, ezért én lettem az, és eredetileg egy nyereményjátékot kellett volna levezényelnem. Végül egy kisebb játék így is maradt, kaptam mellé még egy társat is, ugyanis kiderült, hogy Tavi Kata – szegedi lévén – ráért azon estén, így vele beszélgethetek majd. Bevallom, ettől nagyon felvillanyozódtam, hiszen nem minden nap adódik az embernek lehetősége arra, hogy egy íróval beszélgessen.

Interjú Katával az Alexandrában (Szeged, Kölcsey utca)

Így a héten már lázasan folyt a szervezkedés, elolvastam a Nyitótáncot (jelenleg pedig a Ballépéseket fogyasztom), és összeírtam pár kérdést, amiben a testvérem is segítségemre volt. Aztán elérkezett október 10-e, én pedig némi idegeskedéssel ébredtem, és vártam, hogy elinduljunk Szegedre. Ezt már délután kettőkor megtettük, hiszen előtte szerettünk volna körbenézni az Árkádban is – ha már Glamour-napok vannak – na meg azért a cirka 170 km-es távot is le kellett valahogy győznünk. A délután hamar elszaladt, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy a Kölcsey utcai Alexandra előtt álldogálunk, és be kellene menni. Szerencsére Kata már ott volt, és miután bemutattam saját könyveimet a pénztáros hölgynek – hiszen ki nem hagytam volna a dedikálást :) – el is kezdtem vele beszélgetni. Ekkor már picit megnyugodtam, és csak az interjú kezdetekor lettem megint egy kicsit ideges. Szerintem az este nyolc órai időpontot és az égszakadást figyelembe véve egész szép kis közönség gyűlt össze, ami az izgulásomon azért nem sokat segített. Kata viszont már rendelkezik tapasztalattal, így nagyon hálás voltam neki, hiszen minden kérdésemre hasznos és kielégítő választ adott. Főleg az írásról faggattam, de szóba került a Sulijegyzetek sorozat is, még azt is elárulta, hogy a harmadik rész címe Táncvarázs lesz. :)

Mire észbe kaptam, már 20:25-öt mutatott az óra, és véget is ért az interjú, majd miután Kata a közönség részéről is megválaszolta a neki szánt kérdéseket, kiosztottuk a kérdőíveket. Ezeket kitöltés után begyűjtöttük, és kihúztuk a nyertes nevét, akivel a kiadó majd felveszi a kapcsolatot. Kata még leült kicsit beszélgetni két lelkes könyvmollyal, én pedig a testvéremmel tanakodtam azon, hogy vegyünk-e könyvet, hiszen az esemény alkalmából mindenre 20% kedvezmény járt. Némi bátortalankodás után a pénztárnál átvettem életem első nyomtatott recenziós példányát, ami úgymond ajándék volt a részvételért, és én választhattam ki, így Laura Hillenbrand Rendíthetetlenje mellett döntöttem, ami már ott volt rám a pult alatt. A kedvezményt kihasználva még megvásároltam A Skorpió Vágtát Maggie Stiefvatertől, és tesóm is gazdagodott egy könyvvel. Ezután boldogan ültem ismét autóba, és éjjel fáradtan, de jókedvvel hajtottam álomra a fejem.

Így telt az Olvasás Éjszakája: két dedikált példány, és két új szerzemény :)

Úgy érzem, hogy a tapasztalatlanságom és némi bénázásom ellenére is sikerrel zárult az este, és nagyon örülök, hogy ott lehettem! Szeged egyébként csodaszép város, szívesen megnézném egyszer napfényben is. :) Ezúton szeretném megköszönni Gábornak, amiért az Alexandra figyelmébe ajánlott, mert ha ő nem lenne, akkor valószínűleg sosem kapok ilyen lehetőséget! Szóval nagyon szépen köszönöm! Remélem, hogy egyszer lesz alkalmam meghálálni! :) Illetve köszönöm a testvéremnek és Anyukámnak, hogy eljöttek velem, Katának pedig a csodás interjút! Bízom benne, hogy a jövőben is találkozunk még! :)