Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Sziasztok! Elhoztam legújabb kritikámat, ami a Gyönyörű sorscsapásról szól. Ezt a könyvet nagyjából azóta szerettem volna beszerezni, mióta megjelent itthon, teljesen magával ragadott ugyanis a pillangós borító. Tavaly Karácsonyra sikerült is megkapnom (már azelőtt is kértem, de akkor pont nem volt ott, ahová anyáék bevásárolni mentek) és a Rontásűzők után úgy gondoltam, hogy most valami könnyedebb könyvre vágyom, így belefogtam. Nos, sok meglepetés ért...

Információk a könyvről:

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Eredeti cím: Beautiful Disaster

Kiadó: Maxim Kiadó

Megjelenés: 2012 (eredeti 2011)

Oldalak száma: 452
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Megrendelhető ide kattintva.

Fülszöveg:

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.

Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.

Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Véleményem:

A fülszöveghez híven történetünk Abby-vel indul, aki éppen egy titkos bunyón (igen, jól olvastad) vesz részt valami alagsorban, ahová barátnője, America cipelte magával. Természetesen azért vannak ott, mert America pasija (Shepley) éppen a másik főszereplő, Travis Maddox unokatestvére. Ebből aztán kerekedik is aggodalom, nehogy Travis összejöjjön America barátnőjével, mert akkor annak az lesz a vége, hogy összetöri a szívét (igen, ők ezt így előre biztosnak látják) és America és szakítani fog Shepley-vel. Remélem, hogy eddig tudjátok követni, mert ez még csak a kezdet.

Nos, mielőtt nagyon belelovagolnám magam, szeretném elmondani, hogy sajnos nem tartozom abba a táborba, akik odáig meg vissza vannak ezért a könyvért. Pedig annyian írták, hogy milyen király és a címéhez méltó a történet, megéri elolvasni, stb., stb... A továbbiakban mindenki saját felelősségére olvassa el, bár szerintem nem lesz túlzottan spoileres, de azért egy-két panaszt kifejtek vele kapcsolatban.

Tehát ott tartottunk, hogy ezen a bunyón Travis első látásra beleszeret Abby-be (mert miért ne, nem igaz?), de a lány persze most játssza a makulátlan szende szüzet, hogy ő már pedig nem fog vele összejönni. Ó, kihagytam volna, hogy Travis a bunyók mellett minden nap más nőt visz ágyba? Hát igen, sokra becsüli a női nemet. Mindenki egy menetre kell neki, aztán szevasz. Kivéve persze a mi kis Abbynket. Így hát úgy döntenek, hogy barátok lesznek (haha, jó vicc) és persze egyre több időt töltenek együtt. Ó, én hülye! Kifelejtettem, hogy Travis 'isteni' Maddox kitűnő tanuló is egyben, így segíthet Abbynek a tananyag megértésében. Így hát korrepetálja is. 

Ezután egyre érdekesebbé válik történetünk, ugyanis véletlenül a kollégiumban elzárják a meleg vizet (valami elromlik, de bánom is én, hogy mi, már nem emlékszem rá), lényeg a lényeg, Abby és America átcuccolnak Travishez és Shepleyhez (ők egy házban laknak) és Abby - ezt figyeljétek! - Travis ágyában alszik. Mindeközben ők csakis barátok és nem nyúlnak egymáshoz. Sőt, Abby még egy másik fiút is hülyít, akit mellesleg Parkernek hívnak.

Oké, azt hiszem, hogy jó lesz, ha leállítom magam történetmesélésben, mert ha így haladunk tovább, akkor a végére az egész tartalom itt lesz... Elnézést. Csak az a helyzet, hogy ezen sorok írása közben egyre több dologra jövök rá, ami nem tetszett ebben a könyvben. Így megpróbálom nagy vonalakban: természetesen csak összejönnek a végére, és minden helyrejön.

Hogy mi a véleményem a karakterekről? Abby először szimpatikusnak tűnt, de aztán valahogy kezdtem megutálni a sok hülyesége miatt. Nem tetszett ez a se veled, se nélküled kapcsolat, hogy állandóan ellökte magát Travistől. Na és ahogyan Parkerrel játszadozott.. szerintem undorító. Sosem értettem, hogy egyes nők miért kavarnak bárkivel is, ha másba szerelmesek. És persze azt sem szabad kihagynunk, hogy ő az a csaj, akiért mindenki odavan, mert egy ilyen regényben elengedhetetlen az, hogy a főszereplőnek minimum 10 pasi jusson minden körmére... Na és persze ő még 19 évesen szűz, persze előtte 4-5 évig valami Las Vegas-i Adonisz volt a pasija, akiről azt hazudta, hogy nagy hívő, akkor hogy is van ez...? Bár Travisnek ugyebár mindent... khm.

Travis még alapvetően aranyos is lehetne, a nagy hősszerelmes, azonban nekem nem volt hihető. Egyszerűen képtelenség... tipikus rosszfiú, aki hirtelen jó útra tér egy lány miatt, mi? Ráadásul éjjel titkos bunyók, nappal motorozás, egy csomót lóg és minden nap mással szexel, de mindeközben jó tanuló is, mi? És szeretem a meséket, de nem ezt a kategóriát... Ráadásul már-már hihetetlenül féltékeny volt - na nem mintha egyébként Abby erről nem tehetne, de mindegy - és azért picit beteges rajongásnak véltem, amikor magára tetováltatta Abby becenevét, a Galambot.

A többi karaktertől megkíméllek benneteket, észrevettem ugyanis, hogy irományom már-már kezd átmenni elemzésbe, amit inkább elkerülnék. Így térjünk a tárgyra: mi az, ami tetszett benne? Nagyon érdekes nekem ez a könyv, mert volt benne valami kis dolog, ami miatt egy kicsit tetszett, bár ez elenyésző. A sok hiba és idegesítő karakter ellenére is olvastatja magát a regény. Bár én az olvasása közben más dolgokkal is (tanulnivaló) el voltam foglalva, így nem tudom, hogy összesen mennyit szántam rá, de amikor egyszer leültem olvasni, akkor órákig képes voltam rá. Vannak benne poénos jelenetek, ezt őszintén mondom, és ha eltekintünk a realitástól, akkor bizonyára képesek lennénk arra is, hogy elolvadjunk Abby és Travis szerelmétől...

Összességében 5/3 csillagot ér nekem ez a könyv, de csak mert vajból van a szívem és kegyetlenségnek érezném, ha két pontot adnék rá. Elvégre sokat számít egy könyvnél, ha nem unalmas, hanem olvastatja magát, és ez itt megvolt. A történethez hozzátartozik az is, hogy még a könyv olvasása előtt megrendeltem a Veszedelmes sorscsapást is, mivel azt hittem, hogy folytatás. Időközben rájöttem, hogy ugyanaz, csak Travis szemszögéből...

Egyébként mostanában alaposan lemaradtam a kritikákkal, igyekszem pótolni őket és minél többet írni. :)