Sziasztok! Ma egy egészen rendhagyó bejegyzéssel készültem Nektek. Az Eltűnt könyvek nyomában nevű bloverseny keretein belül ugyanis az Antikvárium.hu úgy döntött, hogy interjút készít a résztvevőkkel. E-mailben már korábban megkerestek, de úgy gondoltam, hogy csak akkor teszem ki ide is, ha közzéteszik az eseménynél. Nos, erre ma sor került, így íme a pár kérdésből álló interjú, amit készítettek velem. :)
![]() |
| Ezt csak azért, mert nagyon örültem, hogy végre megszereztem. :) |
Az olvasás, a történetek számomra olyan dolgok, amik azóta elkísérnek, mióta csak az eszemet tudom, ezért nehéz egy konkrét könyvet kiválasztanom, amire azt mondhatom, hogy emiatt könyvmoly lett belőlem. Az biztos, hogy ha a gyerekkoromra gondolok, akkor a szüleim által felolvasott Világszép nádszál kisasszony és az első saját, általam választott mesekönyv, a Halló, itt apu mesél (Gianni Rodari) elég sokban hozzájárult ahhoz, hogy könyvmollyá váljak. A későbbiekben pedig a Kettős játszma (Jacqueline Wilson) és A neveletlen hercegnő (Meg Cabot) jelentett sokat nekem, ezeket nagyon szerettem.
Milyen elhatározásból indítottad a blogodat?
Több tényező is motivált abban, hogy könyves blogot indítsak. Korábban volt már egy személyes blogom, amire főként könyvajánlókat írtam, sokszor még képeket is keresgéltem, vagy ha egy-egy könyv megihletett, akkor rajzoltam hozzá. Aztán rájöttem, hogy szeretném ezt egy külön felületen, kicsit rendszeresebben csinálni. Arra gondoltam, hogy ezzel talán arra ösztönözném magam, hogy olvassak többet. Igazából ez szerintem eddig bevált, sőt, a könyvvásárlásaim száma is megugrott. A blog indulása óta több kedvem lett ahhoz is, hogy régebbi olvasmányaimat újra a kezembe vegyem. Mindezek mellett pedig jó dolog arra gondolni, hogy egy-két év múlva elolvashatom, mit gondoltam elsőre egy könyvről.
Több tényező is motivált abban, hogy könyves blogot indítsak. Korábban volt már egy személyes blogom, amire főként könyvajánlókat írtam, sokszor még képeket is keresgéltem, vagy ha egy-egy könyv megihletett, akkor rajzoltam hozzá. Aztán rájöttem, hogy szeretném ezt egy külön felületen, kicsit rendszeresebben csinálni. Arra gondoltam, hogy ezzel talán arra ösztönözném magam, hogy olvassak többet. Igazából ez szerintem eddig bevált, sőt, a könyvvásárlásaim száma is megugrott. A blog indulása óta több kedvem lett ahhoz is, hogy régebbi olvasmányaimat újra a kezembe vegyem. Mindezek mellett pedig jó dolog arra gondolni, hogy egy-két év múlva elolvashatom, mit gondoltam elsőre egy könyvről.
