Jodi Picoult: Apró csodák

„Tudja, hogy van: az élet megy tovább. Mi mást tehetnénk, mint hogy mi is vele megyünk?”

Információk a könyvről:
Jodi Picoult: Apró csodák
Eredeti cím: Small Great Things
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2017 (eredeti 2016)
Oldalak száma: 480
Fordító: Babits Péter
ISBN: 9789632936543
Megrendelhető ide kattintva.
Moly-adatlap elérhető ide kattintva.

Fülszöveg:
Ruth ​Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe? 
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét – már csak kamasz fia érdekében is –, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról – s önmagukról – tudni véltek. 
Jodi Picoult végtelen alázattal, empátiával és alapossággal közelít kiváltság, előítélet és igazság kérdéséhez, s nekünk, olvasóknak sem kínál egyszerű, könnyen emészthető tanulságokat. Az Apró csodák egy rendkívüli író csúcsteljesítménye.

Véleményem:
Jodi Picoult neve nem véletlenül ismerős az olvasás rajongói számára, hiszen számos nagyszerű regényt tárt már a nagyközönség színe elé. Számomra sem az Apró csodák volt az első olvasmány tőle, mégis úgy érzem, hogy eddigi legjobb könyve akadt a kezembe. Az Apró csodák (egyik) főszereplője Ruth, a fekete nővér, akinek élete súlyos fordulóponthoz ér, amikor a fehér felsőbbrendűség két hívének kisbabája váratlanul sokkos állapotba kerül, és életét veszti. A szülők gyilkossággal vádolják, pedig neki mindvégig egyetlen vágya volt: elvégezni nővéri kötelezettségeit. 

Komoly témákat boncolgat a regény, mégis könnyen olvasható: az ember észre sem veszi, és rohamosan fogynak az oldalak, miközben egyre jobban beleássa magát az ügybe, szurkol és izgul, néha pedig megbotránkozik az eseményeken. Ezúttal is több szemszögből követhetjük az eseményeket: Ruth esetét saját elmesélésében láthatjuk, ugyanakkor megjelenik Kennedy, az ügyvédnő, valamint a fehér felsőbbrendűség híve, az apuka, akit Turknek hívnak. Ők mind egy-egy külön világot képviselnek, és ahogyan haladunk előre az események fonalán, valóban rájöhetünk, hogy minden sokszínű, és semmi sem csupán fekete vagy fehér. 

Általam készített montázs a könyvhöz

Mert bizony sokkal többről van itt szó, mint a rasszizmusról. Egy nőről, aki próbálta végezni a munkáját, akit élete hivatásában akadályoztak meg, és aki maga is őrlődik, a társadalom pedig túl nagy árat követelne egyetlen apró hibáért. S jogos a felvetés: vajon ha ő is fehér lenne, mint a többi nővér, akkor is ő állna a vád kereszttüzében? Meghurcolnák-e jogtalanul valami olyanért, amit el sem követett? Mindemellett felmerül a kérdés: vajon aktív vagy passzív rasszisták vagyunk-e? Tényleg nem érdekel minket, hogy milyen a másik bőrszíne, vagy ez csak valami, amit elhitetünk magunkkal? Végül pedig: miért él bennünk annyi előítélet?

Bevallom, nagyon sok gondolkodásra késztetett az egész témával kapcsolatban a könyv. A szívem mélyén végig tudtam, hogy mit szeretnék leginkább, és egy korábbi Picoult-könyvvel ellentétben itt végre meg is kaphattam azt a végkifejletet. Azonban a könyv nem (csak) emiatt tetszett. Úgy érzem, hogy valóban tanultam tőle, több lettem általa: korábban például sosem hallottam a "modern árja mozgalmakról", most pedig az írónőnek köszönhetően ebbe a világba is betekintést nyerhettem. Különösen kedvelem a bíróságon játszódó jeleneteket, a trükkös fordulatokat - ezek mind olyan jelenetek, melyeket laikusként rendkívül élvezek. Személy szerint igen fejlett igazságérzettel vagyok megáldva, így már csak ezért is szívemen viseltem Ruth sorsát, sokszor sikerült együtt nevetnem vagy sírnom vele és a többi szereplővel. 

A szerző szülinapján másokat is megihletett a sokszínűséget tükröző borító


Bátran kijelenthetem: ezúttal sem csalódtam Jodi Picoultban! Ismét komoly, egész világra kiható problémára hívja fel a figyelmet, ugyanakkor az idealisták számára is emészthető módon. Különösen ajánlom azok számára, akik nyitottak a világra, és szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy minden ember tisztességes bánásmódban részesüljön. Mert még ha sokan nem is akarják elhinni: egyenlők vagyunk. Mindannyian.

A példányért hatalmas köszönet az Athenaeum Kiadónak!
Hivatalos oldal | Facebook oldal | Moly

Képek forrása: Kisbaba; Tetoválás; Bíróság; Nővér; Tanuló; Kislány; Könyv tortákkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése